A reggeled nem jellemvizsga
Valahogy észrevétlenül erény lett a hajnali ötkor ébredésből, a tízig alvásból pedig beismerő vallomás. A produktivitásipar fele erre a bűntudatra épül. Pedig az ébredés órája szinte semmit nem mond a fegyelmedről — a DNS-edről viszont annál többet.
A kronotípus — vagyis hogy a szervezeted korai, kései vagy köztes menetrend szerint jár — nagyrészt öröklött, és a korral együtt tolódik. Ha egy baglyot pacsirta-időbeosztásba kényszerítesz, nem jellem épül, hanem alvásadósság, ami csendben megadóztatja a memóriát, a hangulatot és az immunrendszert.
Ingyenes, körülbelül négy perc — nézd meg a saját eredményed.
A gyakorlatias lépés nem az, hogy háborúzol a belső óráddal, hanem hogy köré tervezel: a legnehezebb munka kerüljön a saját csúcsóráidba, a nap többi részét pedig ne ítéld el azért, mert nem csúcs.
Ha pedig embereket vezetsz: az a csapat, amelyik a saját kronotípusai szerint dolgozhat, és nem ellenükben, nyugodtabb, élesebb, és sokkal kevésbé ég ki csütörtökre.